Nem volt túl jó napom, a héten lázas is voltam, nyűgösnek és fáradtnak éreztem magam. Mikor hazaértem, boldog voltam, hogy vége a napnak. Gyorsan csináltam magamnak valami vacsit, közben elmosogattam, utána pedig a tv-ben néztem egy sorozatot.

 Ránéztem a telefonomra, felvettem és megnyitottam az instagrammot, ahol fent villogott a kis lila karika, hogy a kedvenc Jógacsajom élő adásban van. VÉGRE ÉN IS ELKAPTAM! Felpattantam, kiterítettem a matracom és a telefonomat egy biztos ponthoz állítottam. Ennyi volt, és én egy olyan emberrel jógáztam, aki a Arubában ült a matracán. Olyan erőteljesen söpört át rajtam az öröm és a hála, hogy leírni sem tudom. Arról nem is beszélve, hogy rajtam kívül még kétezer ember nézte, amit én... 

Ültem a matracomon, és együtt lélegeztem egy olyan emberrel, aki segített tovább menni az utamon, akinek a tanácsai, világnézete és a kisugárzása valami pluszt ad az életemhez. Hihetetlen élmény volt. 

Próbáljátok ki, hogy ültök és úgy lélegeztek, hogy közben a szívetekre teszitek mindkét kezetek, érezzétek a mellkasotok, szívetek mozgását, legyetek jelen. Csak lélegezzetek és éljétek meg a pillanatot. Engedjétek be a hálát a testetekbe, szenteljétek azt az egy percet valamire, amiért nagyon hálásak vagytok. 

Ezt mondta Rachel is, miközben így ültünk a lakásomban és befelé figyeltünk. Ültem és rezgett a bőröm is, tele lettem energiával, a fejemben elképzeltem magam kívülről és egy Napot láttam, ragyogtam és ez boldoggá tett. Az, hogy hálás lehettem Rachel-nek és a tíz percnek, amit kaptam tőle, boldoggá tett. Az élőadás ereje.

Szóval nem túl jól indult  napom, de az univerzum, gondviselés küldött nekem egy élőadást, ami elmosott minden rosszat. 

Remélem nektek is szép estétek van. Ha gondoljátok lefekvés előtt (vagy bármikor) próbáljátok ki, hogy csak ültök a kezetekkel a szíveteken és lélegeztek.

Namasté!