Amióta elkezdtem napi szinten (vagy törekedni erre) gyakorolni a jógát, sok mindenben változott az életem. Egyáltalán nem ezért kezdtem el, és mikor elkezdtem utána olvasni, mindenki erről írt… Hogy egyszerűen csak más lesz az élet.

Nem hittem el.

Ugyan már… minden erőfeszítés és harc nélkül? Ugyan kérem, semmit nem adnak ingyen…

De őszintén, tényleg mondom, hogy ez így van. Nem tudnám megmagyarázni, de ahogy jógáztam, egy idő után kívánta a testem a jógát és azon kaptam magam, hogy amikor csak tehetem, gyakorlom a pózokat. Pár hónappal később már igényeltem egy saját matracot (előtte anyukámét kértem kölcsön), mert úgy éreztem a lelkemnek szüksége van egy ilyen társra. Bevallom ez így leírva kicsit nevetségesen hangzik, de higgyétek el nekem, a jógamatrac tényleg egy társ… Mindig ott van, ha kell ráeshetsz egy bonyolultabb póz gyakorlása közben, ha kell csak fekszel rajta, vagy ha csak ennyire van időt, reggel kiteríted és azon ülve iszod meg a kávéd.

Nos, igen. A matrac után jöttek a könyvek. Ezeket a könyveket sorban hozom majd nektek, hogy melyik miben segített nekem, miért ajánlom nektek… Ezért most nem is írok bővebben erről, így a mai írásom lényegéhez érkeztünk, amivel kapcsolatban elég szkeptikus voltam. Oké… mélyen belül, az idős lelkem elhitte, hogy így van, valószínűleg ezért is kért arra, hogy tegyem meg.

Ez is túl buddhistán hangozhat. :D Szóval, hogy miről is beszélek? Hát részben a meditációról, részben pedig az étkezési szokásokról. Igen, tessék, megérkeztünk.

A meditáció nehéz… Kezdőknek főleg nagyon nehéz, és még nem hiszem el, hogy ez később is mindig nagyon könnyedén megy. Az ember elméjét folyamatosan magyaráz, főleg az enyém.

„Vajon mindenkit felhívtam, akit kell?” „Holnap ezt, ezt, ezt és ezt kell megcsinálnom.” „Talán túlságosan rányomultam arra a srácra…” „Talán kedvesebben kellett volna beszélnem vele.”

És az ilyen gondolatoknak sosincs vége…

Én személy szerint biztos voltam abban, hogy nagyon nehéz dolgom lesz. A jóga gyakorlása után mindig van pár perc amit relaxálással töltök, így tudtam mennyire nehéz lecsendesíteni az elmém. Emellett nehezen is találtam alkalmat, amikor ezt megtehetem, végül a lefekvésem előtti időre szavaztam. Ilyenkor mindenki alszik, nem gáz, senki nem fog meglátni, ahogy keresztbe tett lábbal lebegek…

A jóga és minden előtt, az esti szokásom az volt, hogy befeküdtem az ágyba és bőszen nyomkodtam a telefont, megnéztem egy sorozatot, játszottam a telefonomon… Nem sokat aludtam, vagy nagyon nehezen sikerült elaludni. Ahogy a jóga az életem része lett, ez volt az első dolog, amin éreztem, hogy változtatnom kell.

Az új esti szokásom a következő: kinézek a cicámmal az ablakon, hogy boldog legyen, én is levegőzöm egy picit és a szoba is megtelik friss levegővel. Ezután valamelyik illóolajammal megtöltöm a kis vizesedényt és gyertyát gyújtok, hogy az illat átjárhassa a szobámat. Lekapcsolom a villanyokat, így csak a gyertya fénye világít, és az ami az utcáról szűrődik be. Beülök az ágyamba, a telefonomon bekapcsolom az időzítőt, keresztbe teszem a lábam, a kezem a térdemre fektetem és próbálom kihúzni magam. Az egyenletes légzésemre figyelek.

Nehéz. Ezért is állítom be az időzítőm. Jelenleg hét percre van állítva, és mikor az az idő alatt sikerül figyelnem, növelek rajta. Azért éreztem szükségét ennek, mert amíg nem volt időkorlátom, egyfolytában a telefonomra akartam figyelni, mert nem tudtam mennyi idő telt el. 21. századi betegség… De így tudom, hogy mikor letelt az idő, akkor szól a telefonom, így tudok magamra összpontosítani, nem pedig az időre.

Amikor végeztem, lassan kinyitom a szeme, lassan felkelek, ha szükségét érzem néhány laza nyújtózkodás is belefér. Elfújom a gyertyát és a telefonom nyomkodása nélkül, lefekszem aludni. Ezek után talán mondanom sem kell, hogy azóta mennyire jókat alszom… Én csak ajánlani tudom nektek. Vannak napok, például az előző hetem is olyan volt, hogy alig bírtam kiverni a fejemből a munkámat, és időt szánni magamra. De segít, ha a légzésemre figyelek, vagy elképzelem, ahogy egy tengerparton ülök, vagy Balin egy kis fakuckóban, körülvéve hatalmas levelekkel és az erdő hangjával.

Egyelőre ennyit erről. J Jöhet egy másik dolog… az étkezés. Már említettem, hogyan állok a diétával, szóval elmondom, most sem diétázom, és nem is azért változott az étkezésem, mert minden jógi ezt teszi… És tudom, hogy hihetetlenül fog hangzani, de egyszerűen csak igényelni kezdtem a jó ételeket. Komolyan! Attól, hogy szántam időt magamra, meghallottam egy nagyon mély hangot, a testem szavát, a kényelmetlen érzést, amit az érzelmi zabálás (nem tudom máshogy nevezni, mikor az érzelmi instabilitásom miatt eszem), a tápérték nélküli ételek fogyasztása okozott.

Nem vagyok szent, most is előfordul, hogy van ilyen napom. Mindenkivel megesik. A különbség abban van, hogy tudom az okát, így másnap, az egyensúly kedvéért figyelek arra, hogy egészségesen étkezzem. Ez azt jelenti, hogy igyekszem legalább négyszer enni, sok rostot fogyasztani… Nem pedig legyinteni, hogy egy csoki is megteszi reggelinek.

Őszintén mondom neked, hogy miden, amit ezekért a gondolatokért, érzésekért tettem, az volt, hogy jógáztam, meditáltam és szembe kerültem magammal. Nem lettem vegetáriánus, eszem húst és jelenleg úgy gondolom fogok is - de még ez is lehetséges, hiszen ez csak az utam eleje. Egyszerűen csak figyelek az egyensúlyra, a tápanyagokra, mer tudom, hogy boldogabb vagyok tőle! Több az energiám és azt érzem, hogy ragyogok. Próbáld csak ki, hogy bűvészkedsz valamit a konyhában, engem már az is boldoggá tesz, ha alkotok valami finomat.

Igen, jól érzitek, ez az egyik új szenvedélyem. A főzés, az ételek, a kísérletezés. Ez még a jóga előtt kezdődött, és egy könyv is nagy hatással volt rám. De erről is részletesebben írok majd nektek, emellett úgy gondoltam, hogy néha-néha megleplek titeket egy-egy receptel, amit rám nagy hatással volt.

Nos, mára ennyit szerettem volna, ez is csak egy kisebb bevezetés a változásokba. Visszavárlak, és hajrá! Csak gyakorolj! A legfontosabb tanács, amit valaha kaphattam a következő: mindened megvan, ahhoz, hogy jógázz. Semmin sem kell változtatnod, mert elég vagy hozzá!

Szép napot!